A bio konyhakertem kialakulásának okai

2026.09.30

Tudom, fura cím, de leírja a valóságot. Majd meglátod. 

A telek megvétele után azonnal csináltam konyhakertet, mert hát ugye nehogymár parlagon maradjon egy kis föld darab :D Legyen saját paradicsom, uborka meg amúgy bármi.  Ezt olyan otthonról hozott elvekkel: így szoktuk, a mama úgy csinálta, anyutól azt láttam. Ez ment kb 10 évig, amikorra is marhára meguntam, hogy a gaz nőtt ezerrel, folyton kapálni kellett volna, minden évben volt valami kártevő invázió. Tulképp az ment, hogy amiből sok termett azt ettük, vagy elajándékoztuk vagy tönkre ment. Zéro tudatosság volt benne, cserébe elfoglalta a kert legszebb, legnaposabb részét és állandóan gazos volt. Aztán megjelentek a büdös bencék, na és ott adtam fel. Megszüntettük, behintettük sóval (hahaha) befüvesítettük és azóta a  nagystílű Napozóterasz nevet viseli. 

Ez a covid előtti években volt. Mindig hiányzott, viszont fogalmam nem volt hogy álljak neki, csak azt tudtam, hogy a régi módon nem fogok. De akkor, amikor robbanásszerűen elterjedt az online képzés, hopp, máris beiratkoztam egy biokertész képzésre. És itt aztán megkaptam a teljes szemléletet, ami totálisan passzolt az én világról alkotott felfogásommal. Azt a pillanatot sosem felejtem el, amikor összeállt bennem egy kerek egésszé, hogy hogyan vagyunk mi a Földdel, mit nem kéne tennünk, mit kellene, hogyan kellene élnünk rajta. És ez a szemléletem azóta is megvan, semmi nem tudja megingatni. Ezt majd próbálom nektek is átadni. Nagy téma, de minden mindennel összefügg: a jóga szemlélete, a buddhizmus nem ártása, a Gaia-elmélet, a biokertészkedés. 

Most képzeld magad elé a Föld bolygót: lásd az óceánokat, a tengereket és nézd azt a kevés földet, amit köztük találsz. És most képzeld el, hogy az egész Földön maximum 20-30 cm vastagon van termőréteg. Alatta kő, kavics, homok. És ennyi. De ebből vond le a sivatagokat, a magas hegyégeket. Dzsungeleket, ártereket, városokat. És ennyi a termőföld.  

A kertészkedésben minden attól függ, hogy milyen talajba ülteted a növényt.  A jó talaj tele van tápanyagokkal, mivel szerves anyagok vannak benne. Bomló növények, rovarok, állatkák, baktériumok. Ezek fogják táplálni a növényt. Az agyonszántott, porfelhőket termelő földben semmilyen tápanyag nincs. Nulla. Ezért permetezik és tápozzák a növényt. De csak a növényt! Mikor a földet kellene úgy tartani, hogy egészséges növény fejlődjön benne. Idén is és jövőre is, meg a következő nemzedéknek is. Ez az óriási és kardinális különbség a mezőgazdasági termelés és a biokertészkedés között. ( Ezért nincs vitamin a nagyüzemi zöldségben és ezért van tele mindenféle szerrel, de erről majd egy másik bejegyzésben írok. )

Ezzel a tudással kezdtem el tervezgetni az új zöldségkertet. Azt hamar átláttam, hogy emelt ágyásokra lesz szükség, merthogy sem ásni, sem kapálni nem szeretnék. A magas ágyás (ez a kb 80 cm magas ágyás) teljesen szükségtelen. Tulajdonképpen csak derékfájósoknak van értelme, de az miatt inkább gyere hozzám gerincjógára :) Szóval, emelt ágyás. Ez úgy készül, hogy ha nagyon tömör a talaj, akkor felásod vagy felvillázod és erre ápül rá a 20-30 cm magas emelt ágyás. Ebbe mehet a tavalyi falevél komposzt ( ez a legeslegértékesebb tápanyag a növénynek, későbbi topik) a kisebb faágak, föld és komposzt keverék. Némi trágyával, amivel érdemes nagyon óvatosnak lenni (későbbi bejegyzés fog szólni róla). 

Szóval, ezekkel feltöltöd az ágyást, amire 

  • soha többé nem lépsz rá, nem tömörödik a föld, ergo nem kell felkapálni
  • nem ásol soha többé
  • nincs szükség vegyszeres kártevőírtásra (későbbi topik)
  • le tudsz ülni a ágyás szélére, hogy kihúzd azt a három szál gaznak nevezett növényt (későbbi bejegyzés)
  • vegyesen ültetsz/vetsz bele mindenfélét. A biokertben nincs monokultúra, amikor sok egyforma növényt ültetsz vagy vetsz együtt, mert akkor azonnal megjelennek a kártevők. Viszont ha mondjuk van egy sor sárgarépa, egy fél sor retek, másfél sor saláta, 2 sor spenót és ez vegyesen, érzésre :) akkor pl a sárgarépa légy sokkal nehezebben találja meg a répát, mintha egy egész ágyásban répa lengedezik a szélben. Azt azonnal megérzi. Ez lesz a növénytársítás, későbbi topik. Úgy, mint a fizikai védelem is, később majd írok róla. 

A fenti képen látható fém ládákat az Aldiban vettem, délután teljes napon vannak. Az ilyen ládáknál nagyon fontos az, hogy minden évben adj hozzá friss komposztot és trágyát. Akkor pont így fog kinézni a növény, mert én semmilyen bolti növénytápot nem használok. (Cukkini és uborka van benne.) Azért a valóság az, hogy az idei és a tavalyi év már igazán feladta a leckét, a csapadékhiány az olyan méreteket öltött, hogy hiába van fúrt kutunk, tudunk öntözni, attól a növények nem fognak úgy fejlődni, mintha néha esne rájuk az eső. (majd írom, hogy miért nem)

Folyt. köv. 


Share