A föld

Mindennek az alapja. 

A képen látható az egy jó minőségű talaj. Már a színe is mutatja, hogy tele van tápanyaggal. Alapvető különbség a biokert és a hagyományos között, hogy a biokert a talaj minőségére fordítja a figyelmet. A talajnak élőnek kell lennie. 

Már az előző bejegyzésben is írtam, hogy a Földön a felső 30 cm réteg a termőföld, ebben van élet, ez a termékeny talajréteg. Tele van baktériummal, ami a szervetlenből szervest készít. 

A legjobb barátunk a giliszta. Az emésztése során a legjobb humusz jön létre. Ha egy ásónyomni földben 4-5 giliszta van, akkor a talajunk remek! 

Ha morzsalékos a talajunk, akkor az annak a jele, hogy gombák szövik át a fonalaikkal. Ez megint csak a szuper talajt jelzi számunkra. Itt most nem a zacskós bolti földről beszélünk! 

Amit fontos tisztázni: a humusz és a talaj nem ugyanaz. A humusz csak akkor halmozódik fel a talajban, ha a talajlakóknak van mit enniük, van más táplálékuk, így nem a humuszt bontják le. Pl ha növényi aprítékkal mulcsolsz, akkor van mit enniük. Tulajdonképpen a láthatatlan lényeket etetjük növényi levelekkel, zöldtrágyával. (később bejegyzés lesz a témáról) Ha megnézed az erdőben, hogy micsoda szuper humuszos talaj van, akkor megérted a lényeget: ott senki nem szedi össze a lehullott falevelet, az belekomposztálódik a talajba, ahol gombák és kis élőlények lebontják, és máris kész a tápanyagdús, morzsalékos talaj. Itt hívom fel a figyelmet, hogy az erdőből földet hazahozni szigorúan tilos, nem véletlenül!

Ez a fajta talaj jól tartja a nedvességet, nem szalad át rajta a csapadék. Bármilyen típusú föld feljavítható ilyen minőségűre. Nálunk pl kötött vályogtalaj van, ami azt jelenti, hogy nagy göröngyökbe képes összeállni, viszont van benne tápanyag. Némi homok is van benne. Ilyenkor az a megoldás, hogy még adunk hozzá homokot, felásóvillázzuk és adunk hozzá komposztot, takarjuk növényi aprítékkal a kiszáradás ellen. 

A talajjavítás szól a szerkezet javításról és a tápanyag utánpótlásról is. 

De nézzük meg a gyakorlatban:

• először állapítsd meg milyen a talajod
• jobban jársz, ha kissé emelt ágyásokban gondolkodsz: egyszer kell elkészíteni, nincs ásás és kapálás
• először kell bele plusz komposzt, az szinte biztos. Aztán szerezz be saját komposztálót, nekünk jelenleg van egy iker, egy szimpla és egy hatalmas raklapból összeállított. (lsd fotokat) Erről külön bejegyzés lesz majd, az egyik leglényegesebb része a kertnek. Később már nem kell kívülől behoznod, lesz sajátod, amivel évről-évre tudod táplálni a talajod. 
• akár most ősszel is nekiállhatsz, télre még rengeteg trükk van, amivel lehet zöldséget termeszteni, erről is írok majd nemsokára

Én nemrég vetettem el a spenótot, áttelelő hagymákat és rengeteg salátát. A saláták sokkal jobban szeretik a hűvös időt, mint a nyarakat. Káposztafélék is simán nőnek a mi éghajlatunkon egész télen takarás alatt. Van olyan, ami a fagyoktól nyeri el az édeskés ízét. Szóval kertészkedésre fel!