Zselic, a viszonyítási pont - 2025

"Ha békét akarsz a világban, alakíts ki békét a közösségedben. Kezdj el emberekkel együtt nevetni, tanulni, fejlődni."

Dalai Láma

A négy napos Jógaelvonulás a Zselicben eseménynek ez lett a végső konklúziója.

Elképesztően szép, mozgalmas, nyugodt, csodás, békés, összekapcsolódó, természetközeli, szeretetteli és még sorolhatnám tovább, hogy milyen pozitív energiájú napokat töltöttünk együtt.

A nyitókörös "a Tünde miatt jöttem"-ből eljutottunk oda a végére, hogy a "a társaság fantasztikusan jó volt, annyira jó volt veletek együtt lenni"-ig, és hát ez a lényeg. Tökéletesen megvalósult a fenti idézet, ez a volt a legnagyobb öröm számomra, ahogy hallgattam a zárókörös mondatokat. Merthát ez a lényeg: az elfogadás, a szeretetteljes megnyilvánulás mások felé minden helyzetben.

A lelki sérülések, a komplexusok mindig emberi kapcsolatokban történnek, ezért csakis emberi kapcsolatokban tudnak gyógyulni.

Ahhoz, hogy ezek felszínre jöjjenek és gyógyulni tudjanak, még arra is szükség van, hogy kilépj a szokásaidból, a komfortzónádból. A komfortzónában semmi de semmi nem történik. Persze így is végig lehet élni egy életet. Fejlődni és önmagunkat megismerni viszont nem lehet.

Egy ilyen elvonuláson – feltéve, hogy megvannak a szabályok és a megfelelő körülmények – kilépünk a komfortzónából és megnézzük mi van ott kívül: mik a határaim, mi az ami felidegesít, hogy tudok idegenekkel együtt működni, cselekedni, együtt aludni, szűk helyen jógázni a felhőszakadás alatt stb. (Akik a második napon már nem hogy nem idegenek, de kifejezetten kedvelem őket. ) Rengeteg olyan pillanat volt, amikor gyűjtöttük ezeket a tapasztalatokat, amik azonnal és néha észrevétlenül elkezdik formálni az ember látásmódját.

Már jönnek a visszajelzések, hogy ki mit vitt haza:

a teljes belső béke érzését, a kisimult arcot és elmét, új gondolkodásmódot, új hozzáállást, azt az érzést, hogy őt elfogadja maradéktalanul egy csoport, új recepteket… Van, aki már beiratkozott indiai főzőiskolába 😊

S hát persze én is alakultam, formálódtam, tapasztaltam ezek alatt a napok alatt. A kapun kilépve már tudtam, hogy én ezt imádtam, ebben a formában kapcsolódni veletek, én ebben lubickoltam, így már meg is van az irány, az elképzelés, hogy merre megyek innen tovább, mi az amit tanulnom kell, hogy még jobban tudjalak tartani benneteket. (Kis kíváncsiaknak: amikor itt lesz az ideje, el fogom mondani.... s hát ez lett a pszichológia)

Jövő nyáron újra fogok ide jógatábort szervezni, 2027-ben a tervezett időpont: július 1-4.